2014. január 4., szombat

A Sodrásban című film alapötlete

Sodrásban. Magyar film, 1963. Rendező: Gaál István. Operatőr: Sára Sándor.

Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.), a Kossuth-díjas filmrendező élete több szállal kapcsolódik Szolnokhoz és a Tiszához.
Villanyszerelő édesapját 1947-ben Szolnokra helyezték. István itt végezte a polgári iskolát, majd apja akaratának megfelelően műszaki szakközépiskolába járt Szegeden. Érettségi után visszajött Szolnokra, hogy segítse a szüleit, és a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal belvízrendező technikusa lett.
1953-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Keleti Márton osztályába...

Gaál István a Sodrásban alapötletéről beszél Szolnokon.
(Sodrásban – harminchárom év után. Duna TV, 2006.)

»1956 telén, édesapja temetését követően, kisétált a szolnoki Tisza hídra, és nézte a Tiszát. Eszébe jutott az a játék, amelyet itt játszottak: feszített lábfejjel lemerültek az 5–6 méter mély Tisza fenekére, felmarkoltak egy marék iszapot, majd mikor felértek, eldobták. Akit eltaláltak, legközelebb annak kellett lemerülnie. Édesapja pedig mindezt láthatta a part menti trafóházból. Ekkor arra gondolt, mi lett volna, ha valami baj történik valamelyikükkel! Ez volt a kiindulópontja a Sodrásban történetének, amely 1963-ban készült el.«
Shah Gabriella: Egy képíró a Varázsvölgyből — Gaál István életútja. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XXXI. Salgótarján, 2007.)
  
Képkocka a Sodrásban című filmből.
A film tiszai jeleneteit Vásárosnaménynál forgatták.
(A témára Dr. Nemes András hívta fel figyelmemet egy napilap által olvasói levélként közölt írásában.)