2021. július 23., péntek

A Viszlay-féle úszókosaras, kabinos fürdő

»USZODA MEGNYITÁS
A Viszlay-féle újonnan reconstruált és átalakított 100 öltöző szobával, külön férfiak és nők számára nagy méretű medencékkel és magán fürdőszobákkal berendezett uszodánkat folyó hó 29-én, azaz mai napon nyitjuk meg.
Az általános kívánalmaknak eleget óhajtván tenni, úszómesternek BARTALICS ÁRPÁD katonai és fővárosi úszómestert szerződtettük, ki mint kitűnő masszírozó, a massage gyógymód alkalmazására is vállalkozik.
Jegyek előre válthatók személyjegyek, vagy családjegyek havonként vagy egész idényre vagy személyjegyek 12-től 100-ig.
A n. é. közönség becses pártfogását kérve, mély tisztelettel
a fürdő-kezelőség.«

Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1892. máj. 29.

Az 1900-as évek elején készült képeslap, Wachs Pál kiadása.
Török Ernő (részlet) ill. Németh István gyűjteményéből.

2021. május 15., szombat

Szolnoki panoráma 1921-ben

Az Országos Stefánia Szövetséghez tartozó anya- és csecsemővédelmi szervezetek egy díszalbummal fejezték ki hálájukat Gróf Apponyi Albertnek közéleti működése 50 éves jubileuma alkalmából. Az 1921-ben kelt díszalbum festett díszítésű pergamen okleveleinek egyikét a szolnoki fiók készíttette. Ezt díszíti Vigh Endre (Kőtelek, 1879. okt. 1. - Szolnok, 1940. jún. 6.; levéltáros, zenetanár, zeneszerző stb.) Szolnokot ábrázoló vízfestménye a négy templommal és az akkori Tisza-híddal.

Az album tulajdonosa, a képek és adatok forrása: 
Iparművészeti Múzeum Gyűjteményi Adatbázis

2021. március 27., szombat

Árvíz Szolnokon 1888 tavaszán


»Szolnok lakossága és a katonaság napok és éjek hosszú során át élethalál küzdelmet folytatott a kiöntött Tiszával és Zagyvával. Valóban, az emberfeletti küzdelemnek köszönheté Szolnok városa, hogy megmenekedett a katasztrófától. Olgyai Ferencz úr a helyszínén több vázlatot készített e kritikus napokból. E vázlatok bemutatják az épülőfélben levő impozáns vasúti hidat is, s itt mindjárt megjegyezzük, hogy az építés befejezését nem hátráltatta az árvíz, mint azt eleinte hitték.«




 A képek és az idézet forrása: Ország-Világ, 1888. ápr. 28.

2017. október 10., kedd

Béres József sétány


2009. szeptember 1-én – a Béres Gyógyszergyár Zrt. 20 éves, szolnoki gyára 15 éves fennállása alkalmából – a szolnoki Tisza-parti sétány egyik szakaszát Dr. Béres József (1920–2006) Széchenyi-díjas kutatóról, a Béres Csepp megalkotójáról nevezték el. Ugyanekkor emlékkövet is avattak, melyre Béres József személyes vallomását vésték: „Nagyon szerettem a Tiszát. Aki nem élt a Tisza mentén, nem is tudhatja, milyen gyönyörű az a füzeseivel naplementekor.






2017. július 30., vasárnap

Ladikázás a Tiszán

Pólya Tibor: Folyóparti látkép. Forrás: axioart.com


»Ladikázás a Tiszán
Szolnokról írják: Minden városnak megvan a maga vasárnapi időtöltése. Szolnokon a tiszai csónakázás a legrégibb és legnépszerűbb mulatság. Vasárnaponkint csónakok népesítik be a Tiszát. Legtöbbször két pár ül egy csónakba s úgy eveznek fel vagy a vasúti, vagy a Zagyvahíd felé. Tempósan merítik lapátjukat a vízbe a legények. A lányok közül egyik a csónak farában ül és úgy kormányoz. Valami harmónikafélét is visznek magukkal. A hangszerből és a torkukból aztán harsány jókedvvel jönnek a nóták. Igaz, hogy nem a régi szép magyar nóták; hanem „Ha megversz is imádlak én”. Valószínűleg ez lázítja fel a parton csavargó vásott gyerekeket, akik először csak szolnoki zamatos kiszólásokat kiabálnak feléjük: „Szandali, liliputi” vagy „Meztelen gólya, csípje meg a bóha”, de később követ szednek és a partról próbálják a fenyegetődző ladikázókat eltrefelni. Ezektől eltekintve, végtelenül hangulatos ez a csónakázás. A szellő elhozza a parti akácfák illatát, a víz csendes ingása visszahozza a bölcső és anyaöl ringásának derült boldogságát. A Rozik és Gyetrák és lovagjaik lelkében felzsúfolódnak az érzelmek. Hat napi keserves munka után a vasárnap megbékéltető hangulata.«
Kis Újság, 1927. máj. 28.