2017. április 23., vasárnap

A közúti híd helyreállítása 1920-ban

Vasárnapi Újság, 1920.
A Vörös Hadsereg által aláaknázott szolnoki közúti Tisza-hid 1919. július 27-én tüzérségi tűz következtében felrobbant.

Képeslap. Szigeti H. udvari fényképész felvétele 1915. Kisné kiadása, Szolnok
1920-ban – legalábbis részlegesen – megjavították a hidat. Szerencsénkre az építés vezetője erre a Zempléni Múzeum gyűjteményében lévő képeslapra rárajzolta az általa irányított munkálatok ütemét, s a lap túloldalára a következőket írta kedvesének:
»A szolnoki közúti Tiszahíd helyreállítási munkái. Vasbeton munka előhaladása. 1920 évi november hóban. – Circa 80–100 munkással. Az én kis Margitkámnak sok csókkal emlékül Bandija, az építkezés speciális vezető mérnöke.«

Képeslap. Varga József könyv- és papírkereskedő. Szolnok. K. J. Budapest, 1917/21.
A fenti lap hátsó oldalára a következő sorokat írta küldője:
»Sz. 1920. XI. 17. Édes Margitkám, itt a hídnak egy másik képe. Tegnap estére a II-ig jutottam, szombat estére a II-nál akarok lenni és a jövő héten a IV-nél, hogy a nagy lekötöttségemnek vége legyen. Bizony azt meg kell beszélnünk, hogy jöjjek e Szegedre, vagy máshová, vagy maradjak Szolnokon, esetleg Pestre menjek vissza. Ölel és csókol Téged imádó Bandid.«
Sajnos a mérnök vezetéknevét nem sikerült kideríteni; a keresztneve András vagy Endre is lehet, s bizonyára budapesti. A lapokon címzés nincs (valószínűleg borítékban postázta őket), így csak sejthető, hogy a hölgy szegeden lakott.

2017. február 21., kedd

Tavaszra várva


»A téli karbantartás után a szolnoki kikötőben várják a tavaszi munkakezdést a ti­szai uszályok és vontatóik. (Fotó: Csikós F.)«
Szolnok Megyei Néplap, 1986. febr. 21.

2016. augusztus 30., kedd

A Balaton szolnoki tündére – 1931

1931. augusztus 16-án rendezték meg Siófokon a hatodik Balaton Tündére választást. 
Szolnok város a Tisza fürdő R. T. strandfördőjén” néhány nappal előbb megválasztott szolnoki „Strand Szépé”-t, Neuländer Sárit nevezte be a vetélkedésre. 
Az előző évi „Miss Magyarország”, Tasnádi Fekete Mária által vezetett zsűri a szolnoki leányt találta legszebbnek. 
Lásd még A Balaton szolnoki tündére című összeállítást.

2016. augusztus 13., szombat

Életkép az ingyen strandról

Pozsitzkyné Nagy Manyi, illetve nagybócsai Sárközy Marianne a szolnoki strandon.
Elit felvétel – Színházi Élet, 1931.

*
BODNÁR ANDRÁSNÉ
Az ingyen strand
Az Isten a világot hat nap alatt teremtette. Hány nap alatt teremtette volna meg Szolnokot, egymagában huszonhatféle stranddal! De ha belefért volna egy napba, akkor is az ingyen strandot külön kellett volna megfabrikálni, mert azt egy közönséges teremtési formába beilleszteni nem lehet.
Reggel megindul a népvándorlás. Ahol az Isten nyulat teremi, ott ad bokrot is. Ahol publikum kerül az ingyen strandra, ott van füzes, ahol lehet vetkőzni. Én nem tudom minek is van kabin a világon?!
Kilenc óra után jön a Lidó. A csónakok evickélnek, s mindenki igyekszik a csónak közelében tartózkodni. Lássák, nem a potyapublikumhoz tartozik.
Tíz órakor már jön a húzás. Jönnek a felfelé úszók fogadásai, utána a t. zsűri, egy ladikban négy-öt drukker.
Megjelennek a szalmakalapos sziú indiánok. Ötös csoportban, hogy jobban hassanak. Jönnek a kutyusok, gázmaszkban. Harap valamennyi, így a strand gyönyöreit szájkosárral élvezik. (Megjegyzem, ha egy kis statisztikát csinálnánk, sok embernek lehetne több joggal szájkosarat adni. Sokszor sajnálom a félreismert kutyusokat.)
Megjelenik a halászladik. Öt-hat pendelyes gyerek, akik egy szürke facsónakot visznek a vízen, kovászolókanalakkal lapátolva a türelmes Tiszát.
Tizenegy óra, amikor bevonulnak a shortok, missz Sellővel. No, nem egyedül... Nagy buzgalommal húzzák a csónakot, aminek a fenekén egy-egy kényúr terpeszkedik, hagyja, hogy vontassák.
Elérkezett az evés ideje. A tejivónak elnevezett koldusvászon sátor ontja a tejet az ebédelők, a fogyókúrások, túrázók számára.
Szép zsíros papírok kerülnek szana-széjjel, sajthéjon csúszik el egy-egy sikkes leányzó, és hála Istennek, a dinnyehéjjal beköltözött a legyek ébredése.
Délután van a nagy húzás... Két részből szabott fürdőruhák, amiknek egyes részeire reá ismersz, mert egyiket te adtad el, a másikat a barátnőd húsz fillérért Mari néninek.
Hallasz német, angol diskurzust sőt még olaszt is. Látsz akrobatikus mutatványokat, és ha nem vigyázol, fejbe vernek egy gumikarikával. Tekintettel arra, hogy az irodalom gyéren hoz, gondolkozom rajta, hogy kiváltok egy ringlispíl engedélyt. Nagy dolog lenne, ha oda lehetne szoktatni a katonaságot.
Az egész dologban azonban az a legérdekesebb, hogy ez a legjobb strand a városban. Van benne valami észvesztő szabadság. Elég tág a légköre, hogy az ember ne érezze magán a barátnője vizsla tekintetét.
Itt nem kell szégyellni, ha kopott a fürdőruha, mert nincs olyan, amelyiknél öregebb ne lenne. Nem kell alkalmazkodni senkihez, ha mellbe lökik vagy lefröcskölik, nem kell jó képet vágni hozzá.
A vizsla szemlélő láthatja a magas tízezer és a nép egyszerű gyermekének vidám szórakozását és az ember elgondolkozhat rajta, milyen jó lenne, ha az egész világ egy potyastrand volna, ahol őszinte lélekkel együtt fürödhetnének az emberek a béke és emberszeretet folyójában.
(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1937. július 25.)

Fénykép Schilhan János családi albumából.

2016. február 7., vasárnap

Jégfűrész


»Szabadítás a jég „öleléséből”
A múlt havi alacsony hőmérséklet hatására szilárd jégburkolat képződött Szolnoknál a Tiszán. A jég vastagsága a széleken eléri a harminc centimétert is. A folyó apadása következtében a téli kikötőben levő hajókat az összeroppanás veszélye fenyegetné, ha...
— Igen, ha nem lennénk mi itt azért, hogy ezt megakadályozzuk — mondja Bene Mátyás, a folyamtelep főnöke.
Féltik a hajókat. Nemcsak azért, mert azok nagy értékek, de azért is, mert ha tönkre mennek, nyáron is kényszerpihenőre kell menniök, nem lesz hajójuk.
— Nem szeretjük a telet. Hajózás helyett jégvágás — mondják a „matrózok” és legyintenek egyet.
— Még szerencse, hogy van ez a jégfűrész, hála Somogyi Gábornak, mert akkor éjjel-nappal emelgethetnénk a baltát.
A jégfűrésszel azonban, melyet Somogyi Gábor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépműhelyének brigádvezetője Szalai Jánossal együtt szerkesztett, könnyebb és gyorsabb a munka. A jégfűrész egyébként már „megkóstolta” a Balaton jegét is. Tavaly ugyanis Somogyi Gáborral együtt a Balaton melletti épületeket szabadították ki a jég szorításából. Most pedig a Kunság tanyahajót, a Hárost, a Karcagot, négy uszályt és több kisebb hajót mentenek meg vele.«
Szolnok Megyei Néplap, 1966. február 8.


A jégfűrészt — szintén a helyi lap híre szerint — 1963-ban készítették: »A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság három dolgozója érdekes meglepetéssel szolgált [...] Ekkor próbálták ki a Littman János hajóvezető elgondolása alapján, valamint Szalai János motorszerelő és Somogyi Gábor autójavító csoportvezető kivitelezésében készült motoros jégfűrészt. A hallatlanul nehéz fizikai munkát megszüntető gép két szántalpon csúszik a jégen, az egy méter átmérőjű függőleges és vízszintes irányban mozgatható körfűrészt egy 250 köbcentiméteres Pannónia motor hajtja.« A jégfűrészt 1964-ben már sorozatban gyártották.