2016. február 7., vasárnap

Jégfűrész


»Szabadítás a jég „öleléséből”
A múlt havi alacsony hőmérséklet hatására szilárd jégburkolat képződött Szolnoknál a Tiszán. A jég vastagsága a széleken eléri a harminc centimétert is. A folyó apadása következtében a téli kikötőben levő hajókat az összeroppanás veszélye fenyegetné, ha...
— Igen, ha nem lennénk mi itt azért, hogy ezt megakadályozzuk — mondja Bene Mátyás, a folyamtelep főnöke.
Féltik a hajókat. Nemcsak azért, mert azok nagy értékek, de azért is, mert ha tönkre mennek, nyáron is kényszerpihenőre kell menniök, nem lesz hajójuk.
— Nem szeretjük a telet. Hajózás helyett jégvágás — mondják a „matrózok” és legyintenek egyet.
— Még szerencse, hogy van ez a jégfűrész, hála Somogyi Gábornak, mert akkor éjjel-nappal emelgethetnénk a baltát.
A jégfűrésszel azonban, melyet Somogyi Gábor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépműhelyének brigádvezetője Szalai Jánossal együtt szerkesztett, könnyebb és gyorsabb a munka. A jégfűrész egyébként már „megkóstolta” a Balaton jegét is. Tavaly ugyanis Somogyi Gáborral együtt a Balaton melletti épületeket szabadították ki a jég szorításából. Most pedig a Kunság tanyahajót, a Hárost, a Karcagot, négy uszályt és több kisebb hajót mentenek meg vele.«
Szolnok Megyei Néplap, 1966. február 8.


A jégfűrészt — szintén a helyi lap híre szerint — 1963-ban készítették: »A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság három dolgozója érdekes meglepetéssel szolgált [...] Ekkor próbálták ki a Littman János hajóvezető elgondolása alapján, valamint Szalai János motorszerelő és Somogyi Gábor autójavító csoportvezető kivitelezésében készült motoros jégfűrészt. A hallatlanul nehéz fizikai munkát megszüntető gép két szántalpon csúszik a jégen, az egy méter átmérőjű függőleges és vízszintes irányban mozgatható körfűrészt egy 250 köbcentiméteres Pannónia motor hajtja.« A jégfűrészt 1964-ben már sorozatban gyártották.