Tutajok Kárpátaljáról Szolnokra — 1939

Kőrösmező. Tutajosok imája gátvíz érkezésekor. Képeslap. Forrás: profila.hu

"... azt mesélték nekünk a felnőttebbek, hogy a tutajok a máramarosi havasokból indulnak. Ott hatalmas erdők állnak zordon fenségesen, s csakúgy visszhangzik a völgy és a bérc, ha a kemény óriásokat döngeti a favágók fejszéje. De lehullanak ezek a rettenthetetlen kolosszusok, s tutajjá fűzik őket, hogy a zegzugos folyón, kanyarok között, falvak mentén, kies partok között Szolnokra érkezzenek..." (Szolnoki Újság, 1939.)

A trianoni "béke" azonban határt húzott a Tiszán keresztbe, s nem érkeztek a tutajok. Aztán 1939. március 15-én a magyar hadsereg visszafoglalta Kárpátalját.

"Megindultak az első tutajok Szolnok felé." (Az Est, 1939. ápr. 4.)

Tutajokkal szállítják a fát a Tiszán Kárpátaljáról. 

Magyar Világhíradó 1033. 1943. december

Tutajon érkezett: Arvi Järventaus, finn író

1938 augusztusában egy Tokaj felől lecsorgó tutaj kötött ki a szolnoki Tisza-parton. Arvi Järventaus (Oulu, 1883. dec. 17. – Hartola, 1939. jún. 5.) finn író, költő, evangélikus lelkész utazott rajta magyar barátai társaságában. A Lappföld erőteljesen romantikus ábrázolójaként méltatott, három magyar tárgyú regényt is író, mára sajnos eléggé elfeledett Järventaus nem először járt ekkor hazánkban és a Tisza fővárosában sem.

Tutajosok Szolnokon — 1921

Üdvözlet Máramarosból. Tutaj a Fehér Tiszán. (1907.) Forrás: Profila.hu.

TUTAJOSOK A TISZÁN

Évek óta szünetelt a tutajforgalom a Tiszán. A máramarosi erdők hatalmas szálfái vagy irtatlanul állottak, vagy ott, ahol a csehek, illetve a románok tovább folytatták az irtást, a Fehér és a Fekete Tisza mentén, nem állítottak össze tutajokat, mert a határkérdés a két „győztes” között nem volt elintézve. A „határkiigazítás” most megtörtént, s a napokban már megindultak az első tutajosok lefelé a Tiszán, lefelé a nagy magyar Alföldre, Szolnokra és Szegedre, s az alföldi városok korcsmáiban és dutyánjaiban már feltűnik a máramarosi tüszős, bocskoros, régen nem látott oláh tutajos a maga barátságos, vidám arcával, s a Tisza hátán a magyar hajósok immár gyakran hallják a tutajos „hakó”-ját. Szolnokról írják, hogy oda nagy örömmel érkeztek meg az első tutajosok, s több fakereskedő a régen élvezett magyar pörkölttel, túróscsuszával és jó homoki borral fogadta őket. Persze a tutajosok még a magukéból is megtoldották a borozgatást, hisz futja bőven a költekezés: napi 400-500 cseh koronát kapnak azért, mert a tutajt leúsztatják a Tiszán.

Tisza részlet. Üdvözlet Szolnokról. (1907.) Forrás: Profila.hu.

A Kunszentmártoni Híradó 1921. jún. 12-iki számából idézett hírt a Profila aukciós cég honlapján talált képeslapokkal illusztráltam.