2011. november 30., szerda

A szolnoki tiszai vasúti fahíd — 1857

A TISZA-ZAGYVAI VASÚTHÍD
e hó 17-én nyittatott meg. Szolnok e napon ünnepet ült. A „Mező-Tur” mozdony egymaga vonult át lassan a tiszai ideiglenes, 8 évre számított, vörös fenyőből remek készítéssel épült hídon. Jelen voltak ez ünnepélyen a városi elöljáróság, a közigazgatási hatóságok, a vasútigazgatóság tagjai, számos meghívottak és roppant néptömeg. A híd olly erős, hogy az átmenet alatt a híd alá figyelni kirendeltek semmi recsegését sem vettek észre. Visszafelé a mozdony már több kocsit vont maga után s rendes sebességgel röppent át a hídon Tenyő felé. Az ünnepélyes pillanatot mozsarak durrogása és hatalmas örömrivalgás jelenté. A hídon túli őrháznál a főépítész áldomáspoharat emelt, kísérve a számos mérnöki és hivatalnoki személyzet és a nagy néptömeg éljenei által. Az egész vonal Debreczen s Nagy-Várad felé Császárné Ő Felsége legmagasb nevenapján, november 19-én fog ünnepélyesen megnyittatni s a közhasználatnak átadatni. Nagy ünnepély lesz ez nemcsak a nevezett vidéknek, de az egész szép magyar hazának.
Vasárnapi Újság, 1857. okt. 25.

Az épülő szolnoki vasúti Tisza-híd (1857). (Szolnoki Vízügyi Skanzen)

"Az 1857-ben megnyílt Szolnok–Debrecen vasútvonallal egyidejűleg átadott szolnoki híd – Magyarország leghosszabb vasúti fahídja – is Gregersen irányításával készült el. Az 512 méter hosszú, fa cölöpjármokon nyugvó, feszítőműves hídnak huszonnyolc ártéri és tíz meder feletti áthidalószerkezete volt. 1889-ben a faszerkezetet acélszerkezet váltotta fel, az építkezést az ekkorra már országos hírnévre szert tett Gregersen-építõvállalat kivitelezte."
Sánta Anikó: Egy norvég építőmester Magyarországon.(Evangélikus Élet, 2004. 50. szám)

Az 1857-ben épült első szolnoki vasúti híd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése