A Tisza-parton kóboroltam

Rápolthy Viktor
A Tisza parton

A Tisza parton kóboroltam
Hideg, zimankós téli napon,
A kócos alkony rám sötétlett
S hideg szél vágta a kalapom.
     Fehér hótenger hívó képe
     Egyszerre sötét arcot vágott,
     Én dideregve, fázó testtel
     Kergettem letűnt délibábot.
— Parányzó a táj, csengő-bongó,
Jókedvű nóták kergetőznek,
A végtelenség tükröt tart a
Gulyának és a legelőnek.
     Pacsirták dala s a víz zúgása
     Volt a második apám, anyám,
     Ha kósza kedvvel kóboroltam,
     A végtelen volt az én hazám.
Hullámzó kedvvel itten élek,
Ahonnan fajtám sarja fakadt,
Ahol az ősöm gulyát őrzött
A csillagfényes mennybolt alatt.
     A Tisza parton kóboroltam
     Hideg, zimankós téli napon,
     A kócos alkony rám sötétlett
     S hideg szél vágta a kalapom.
 

(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1938. jan. 11.)

Fotó: Kósa Károly, 2004.03.16.