Strandfürdő a Tiszán

Szolnok. Tiszai részlet a Strandfürdővel - képeslap, hodobay.hu

A fenti képeslapon valószínűleg a lenti térkép által is jelzett strandot látjuk.

Szolnok város a "Strandfürdő"-vel 1927-ben

Ott készült ez a két Schilhan János gyűjteményéből származó fénykép, mely a Schilhan-család tagjait ábrázolja 1934-ben. Az úszókosaras fürdőn napozók mögött jól látható a Vártemplom teteje (a felső kép bal felső szélénél), illetve a villanytelep és a kanyarodó folyó.

A Schilhan család Kedves nevű csónakjai

Az első „Kedves” a Balatonon

Schilhan János (1859-1926) vasúti mérnök, feltaláló Balatonföldváron építette „Kedves” nevű villáját és az ugyanezt a nevet viselő csónakot.

Fia, Schilhan János (1900-1954) az 1920-as években jött Szolnokra kultúrmérnöki minőségben. Nem sokkal ezután építette a második „Kedves” nevű csónakot. Bizonyára ő készítette a lenti fényképet, melyen felesége és sógornője látható egy (számunkra) ismeretlen férfival a szolnoki Tisza-parton kikötött ladikban.

A második „Kedves” Szolnokon

A harmadik „Kedves”-t már az ő fia, Schilhan János (1938-2001) építette az 1960-as években Magyar utcai lakásukban.

A harmadik „Kedves” építése

A harmadik „Kedves” a szolnoki Tisza-parton

A harmadik „Kedves” - a kormánynál az építő, az utas a felesége - fodrozza a szolnoki Tiszát

A fenti fényképek birtokosa és titkaik tudója fia,

Schilhan János (1969-).

Tiszavirág

"A' Tisza mentében lakó emberek Tisza virágjának, másképpen Kérésznek, vagy hartsa féregnek nevezik azon állandóúl a' vízben lakó bogárkákat, meljek bizonyos üdő múlva a' Tiszának felső színére feljövén, és ott hirtelen néhány órákig élő lepkékké általváltozván, megdöglenek, és a' Tiszába képzelhetetlen sokasságban lehúllanak.
Ez a' tsudálatos kis állatotska, melly nem tsak megjelenése ideit rendszerént megtartya; hanem sok más állatoknak is eledelűl szolgál, méltó a' szorossabb megvi'sgálásra."

• a). Mutatja már a' víz színére feljött Kérészt, azon borétékjában, mellyben a' viz alatt lakott.
• b). A' Kérészt ábrázolja, már félig meddig téli takarójából kibúva.
• c). Alatt az üres téli bőre láttzik, mellyet a' vízen elhagyott a' lipe, és a' melly sokáig úszkál a' vízen magában.
• d). Az első, vagy téli takarójából már egészszen kijött lepkének a' formája.
• e). Ábrázolja a' Kérészt, mikor másodszor veti le egész testéről a' fejér hártyát.
• f). Mutatja a' második bőrét, vagy üres fejér hártyáját, mellyeket a' lepke a' szárazon hagyott.
• g). Képezi a' Lepkét a' másodszori vetkezés utánn kapott tökélletes formájában, a' melly állapotjában, három, vagy legfeljebb négy órák alatt, párasodik, tojik, vígan repdesve él, és megdögölve a' Tiszába hull.

A fenti idézet Gorove László "Eggy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása" című, a Tudományos Gyűjtemény által 1819-ben közzétett írásához szolgál bevezetőként. Lenhardt Sámuel rajza és Gorove László magyarázata ugyanebből a publikációból származik. (A címre kattintva az egész tanulmány olvasható honlapomon.)

Kiss Gábor Tiszavirág című verse

A vers forrása: 

Kiss Gábor: Tebenned bíztunk. Versek. Szolnok, 1941.
Fotó: Polónyi István

Az első szolnoki tiszai vasúti vashíd – 1888

Dörre Tivadar rajza

Szolnok város "egyik főnevezetessége a Tiszán 1887–88. években a régi faszerkezetű vasúti híd helyett tizenöt hónap alatt épített vasszerkezetű hídja, mely kettős vágányával hatalmasan elősegíti a vasúti közlekedést. E négyszáz méter hosszú s egy millió forintba került remek alkotmány annyiban is különösen nevezetes, hogy hazánkban ez az első nagyobb szabású vasúti híd, mely tisztán magyar vezetés alatt, hazai vállalkozó munkájával s csupa belföldi anyagból épült."

Hoitsy Pál: Szolnok és vidéke.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.

VII. kötet, Bp. 1891.

Képeslap részlete. (Feladás: 1903.) Fotó: Forgács. Lelőhely: kepeslaptar.vfmk.hu

"A második szolnoki vasúti Tisza-hidat a régi fahídtól távolabb, 16 m-re építették fel. Másfél évig tartó munka után, 1888. október 31-én Baross Gábor miniszter adta át a forgalomnak a Tiszán épített vasszerkezetű kétvágányú vasúti hidat. Az új, korszerű vashidat két medernyílással és öt ártéri nyílással készítették. A meder feletti nyílások mérete 95,5 m, az ártérieké 38,9 m volt, a híd tervezési munkáját Feketeházy János végezte. Az 1887 elején megkezdődött alapozási munkáknál a meder közepén lévő, és a szajoli oldal felőli mederpillér alapozását pneumatikus módszerrel végezték, míg a Szolnok felőli mederpillér alapozását cölöpfalak közt vert, 20 m-es alapcölöpökkel készítették. Az ártéri pilléreket 9 m-re süllyesztett kutakkal, a hídfőket pedig szádfalak közt levert 20 m-es alapcölöpökkel építették meg. Az alapozási és falazási munkákat ugyanaz a Gregersen Guilbrand végezte aki három évtizeddel előtte a faszerkezetű hidat is építette. A pillérek és falazatok építését 1888. június 6-án fejezték be. A vasszerkezetek szerelését 1888. február 21-én kezdte el a MÁV Gépgyára. A szerelési munkák szeptember 8-ig tartottak. A próbaterhelést október 23-án és 24-én végezték el. A híd átadása alkalmából mindkét oldalon emléktáblát helyeztek el..."

Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847–1975)
Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 22. Szolnok, 2007.