»Záhonytól Szegedig — tutajon
Éppen akkor, amikor a világ valamennyi lapja és minden rádióállomás világgá kürtölte, hogy Balbó, az olasz légügyi miniszter azúr-flottájával szerencsésen átröpülte az Óceánt, szokatlan és éppen nem korszerű ötlete támadt br. Vay László debreceni főispánnak. Kibérelt egy tutajt, két kis faházikót építtetett rajta, s a különös járművön, a primitíven berendezett ,,palotá”-ban elindult egész családjával a Tiszán, hogy Záhonytól Szegedig, vagyis a Tisza magyar szakaszán ily módon tegyék meg a kb. 300 km-es utat.
A tutaj Szolnokon, a Tisza szálló alatt kikötött s 24 órát vesztegelt városunk alatt az erős hullámverés miatt.
A főispán és családja elragadtatással beszélt a vízi út kellemességeiről. Abszolút nyugalom, tiszta, pormentes, üdítően hűs levegő tette különösen élvezhetővé az utazásukat, melyet a közbeeső megszakításokkal 8–10 napra terveztek. A különös járműnek igen sok bámulója akadt városunkban. Majdnem annyi, mintha Balbó egyik hidroplánja szállt volna le a Tiszán.«
A tutaj Szolnokon, a Tisza szálló alatt kikötött s 24 órát vesztegelt városunk alatt az erős hullámverés miatt.
A főispán és családja elragadtatással beszélt a vízi út kellemességeiről. Abszolút nyugalom, tiszta, pormentes, üdítően hűs levegő tette különösen élvezhetővé az utazásukat, melyet a közbeeső megszakításokkal 8–10 napra terveztek. A különös járműnek igen sok bámulója akadt városunkban. Majdnem annyi, mintha Balbó egyik hidroplánja szállt volna le a Tiszán.«
A kép és a szöveg forrása: Szolnoki Tükör, 1933/1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése